„ … Úgy áradjon szereteted, mint a tűz fénye-melege: Mindenre
egyformán. Akik közel jönnek hozzád, azokra több essék fényedből és
melegedből, mint akiknek nincs szükségük terád. Családtagjaid,
mindennapi társaid s a hozzád fordulók olyanok legyenek számodra,
mint kályhának a szoba, melynek melegítésére rendelik.”
(Weöres Sándor: A jóságról)
Az Ő szeretete így áradt. Soha nem kérdeztem, magáénak vallja-e a költő ezen sorait, de szeretetének melegében sokat és sokan sütkérezhettünk: családtagjai, barátai, volt postás dolgozó munkatársai, tanárkollégái, volt osztálytársai, szomszédai, ismerősei és nem utolsó sorban az a több száz diák, akiknek osztályfőnöke vagy „csak” nevelője, oktatója volt.
Így aztán különösen fájdalmas a hír sokunk számára, hogy tartalmas, áldozatos életének 72. évében, -ahogy mondani szokták – visszaadta lelkét Teremtőjének Molnár Gabriella, a postások „társadalmának” megbecsült, aktív, áldozatkész tagja, a Kisteleki Középiskola volt tanára.
Szegeden született, járt iskolába és úgy, ahogy szülei és majdan egyik öccse is a Postaigazgatóság munkatársa lett. Pályáját a felelősségteljes munka mellet a folyamatos tanulás jellemezte, egészen az oktatótiszti beosztás betöltéséig. 1974-ben felkérték a Mórahalmi Postaforgalmi Szakközépiskola szakmai tanárának és 1976-ban ezen iskola Kistelekre költözésével került – Szegedről mindennapos kijáróként – településünk középiskolájába, ahol 19 évig tanított. Tanárként is része volt a folyamatos tanulás lelkiismeretes munkájának. Földrajz-népművelés szakos diplomát szerzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán. Iskolánk 50 éves fennállása alkalmából 2003-ban megjelent évkönyvében összesen hétszer szerepel nappali vagy levelező tagozatos érettségiztető osztályfőnökként és természetesen nem csak osztályfőnökként, hanem – a mórahalmi két évet is figyelembe véve - a 21 év alatt több száz diák emlékezik rá jó szívvel, mint nevelőjére, tanárára, problémáit értően meghallgató és sokszor megoldó segítőjére.
Volt diákjai előtt még évtizedek múlva is nyitva állt az ajtaja és az érettségi találkozókon szinte mindenkinek ismerte az életútját, hiszen mint jó anya, közben is nyomon követte azt.
Soha nem szűnt meg a postások nagy családjának tagja lenni, jellemző, hogy a tanári kitérő után a Szeged ll. postahivatal („Nagyállomás”) vezetőjeként ment nyugdíjba. Nyugdíjasként is aktív szervezője, résztvevője volt az összejöveteleknek, - és mivel imádott utazni – míg egészsége engedte a kirándulásoknak is. Középiskolájában, a Radnóti Gimnáziumban osztálytársaival az immáron havonta megtartott találkozóknak is fő szervezője volt. Érdeklődése, tájékozottsága, tudása, műveltsége mindvégig elismerésre méltó maradt.
De nem szűnt meg kisteleki tanárnak lenni sem. Mivel oly sokat segített a kollégiumban, mint tiszteletbeli kollégiumi nevelő, részt vett a rendszeres júliusi találkozónkon is. Egészen a múlt év júliusáig, mert akkor már betegsége nem engedte, hogy ott legyen.
Maradt a telefon, az esetenkénti ritka látogatások, most pedig már csak az emlékezés.
Kedves mosolya, barátságos szavai, mindenkori őszinte érdeklődése, segítőkészsége megmarad mindazok emlékezetében, akik ismerték és szerették Őt.
Kedves Gabi! Isten áldjon és Isten Veled!
Kálmán Pál
2019. március 18-22.
Itt vannak a hét kihívásai az osztályoknak!
Válasszatok egyet és a teljesítésről számoljatok be a március 27-ei Diákközgyűlésen!
- Szervezzetek közösen 30 km-es PARTY-t egy ovis csoportnak a "Víz Napja" jegyében! Az erről szóló élménybeszámolót szeretnénk hallani a DÖK gyűlésen!!
- Tanulj - taníts! - a Fenntarthatóság Hetében sok olyan dolgot tanulhattok, amellyel csökkenthetitek a környezetszennyezést, energiafogyasztást, esetleg pénzt is spórolhattok. Adjatok át, tanítsatok meg néhányat a környezetetekben élő embereknek, dokumentáljátok!
- "KOLIBRI KOMMANDÓ" - keressetek jó példákat a környezettudatos életmód praktikáira környezetekben? Ki az, aki valamit ÖKOSAN csinál? Mutassátok be a követendő példákat!
- TÉGY JOBBÁ, KÖRNYEZETTUDATOSABBÁ VALAMIT: - magadban, -családodban, - iskoládban, - településeden! Tartsatok előadást erről a DÖK gyűlésen!
A 2018-as Gólyahét az AFG-ben volt az utolsó nagy megmérettetés nekünk, kis gólyáknak, mielőtt az iskola „rendes” tagjai közé fogadtak bennünket! Ezen a héten bele kellett adni minden kreativitásunkat, humorunkat és szembe kellett néznünk azzal, hogy nem semmi lesz ez a különleges hét. Így hát a végzősök kezébe adva sorsunkat, a feladatokkal és kihívásokkal el is kezdődött az, amire mindenki várt. A feladatok adottak voltak, így hát szeretett táskánkat vödörre cserélve máris jól kezdődött a hetünk. Az utcán és a buszon kérdő tekintettel övezve különös volt sétálni, de számunkra nagyon jól esett, hogy az emberek arcára mosolyt csalhattunk, mikor szuperhősként köpennyel, úszószemüvegben flangáltunk, vagy mikor közmunkásként, seprűvel a kezünkben szaladtunk a bolt felé. Egész héten izgalommal hajtottuk végre a kihívásokat, amiket minden tanuló élvezett és örömmel láttuk, hogy az osztályfőnökök sem riadnak vissza ezektől. Énektudásunkat, erőnket, kézügyességünket firtatva szorosan küzdött a két osztály. Ami azt illeti, szerintem mindenki nevében kijelenthetem, hogy a fiú- lány szerepcsere tetszett mindenkinek a legjobban. Az utolsó nap volt a legkötetlenebb, két lehetőséget is kaptunk, vagy Mikulásnak öltözve vagy elegánsan, öltönyben jöhettünk. A nap végén elmondhattuk a gólya fogadalmat, ezzel lezárva a hetet. A két zsűritag, M.Dominik és Sz.Peti szigorral és fegyelemmel pontozták öltözékünket, de a büntetés nem is volt olyan szigorú. Összeségében a 9. évfolyam nagyon élvezte ezt a hetet és nem bánta meg, hogy be kellett öltözni. Így a végére megszeretném köszönni az évfolyamom nevében a 12. A-nak és osztályfőnöküknek Hudák Éva tanárnőnek ezt a hetet!
Nagy Dániel 9.a
